Noha az alábbi kérdés és válasz még egy 2009-es interjúban hangzott el és olvasható a Szentendrei Hírek 2009. november 20-i számában (link itt), mégis tökéletes választ ad arra, miért nem tudnak megálljt parancsolni a környéki települések a további betelepüléseknek, amely egyik legfőbb hátránya a jelen közlekedési helyzete, a mind hosszabb dugók, nagyobb zaj és légszennyezés, nyüzsgés és az, hogy egyre csökken a települések élhetőnek megmaradó része. A többség azért költözött ide, hogy nyugodt településen éljen, ám a sok lakos következtében kialakuló forgalmi terhelés, zaj, stb. miatt kicsi az a hányad, aminek végül csendes is marad lakóhelye. 

Íme az interjú releváns része (aki válaszol: Hidegkuti Gergely, szentendrei önkormányzati képviselő):
"Kell-e a „megtelt“ tábla?

– Mit gondol a külterületi ingatlanok belterületbe vonásáról, amely általában borzolja a „zöldek“ idegeit? 
– Sokszor hallható az az érv, hogy Szentendre megtelt. Az embereknek nem tűnt fel, hogy vége van a szocializmusnak, de kapitalizmussal sem lehet keverni. Ha van egy kereslet, és azt ki lehet szolgálni, elõbb-utóbb kiszolgálják. Ha van reális igény arra, hogy az emberek a Dunakanyarba költözzenek ki, akkor mi, szentendrei képviselõk mondhatjuk, hogy a város megtelt, de ez senkit nem fog érdekelni.
Jobb esetben megtelnek azok a szentendrei területek – például az üdülõterületek –, amelyek fölött nincs kontrollunk, és egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen tudjuk az építõkkel közmûvesíttetni. A rosszabbik eset, hogy Pomáz éppen most tervez egy több ezer ingatlanos fejlesztést, és az emberek odaköltöznek. Ekkor mi elesünk az adóbevételtõl, de az ottani lakók is a mi intézményeinket – okmányirodát, orvosi rendelõt, gimnáziumot – fogják használni. A legrosszabb eset, ha például a szigetre vagy tõlünk északabbra költöznek. Ekkor minden terhelés minket ér, de kontrollunk nem lesz fölötte, és még át is megy rajtunk a forgalom. 1999- ben került elõ a lakóterület bõvítésének terve, ezalatt az öt fejlesztési terület közül egy jutott el a szabályozásig. A fennmaradó területeken el fog telni még legalább 4-6 év, de inkább több, mire megjelennek a lakóházak. Az igaz, hogy kevés az infrastruktúra, de az nem, hogy a lakóterületek fejlõdésével szemben semmi nem áll. 2006 óta rengeteg fejlesztés történt, most pedig épül az Egres és a Barackos út – gyûjtõutat a Cseresznyés út óta nem építettünk. Az Egres utcai fejlesztési területen a fejlesztésért cserébe a tulajdonosoktól nagy területet kap a város, amit nem eladni szeretnénk, hanem óvoda fog odakerülni, a Radnóti utcai területen hasonló céllal a baptistáknak adunk területet, felújítjuk, bõvítjük a szakorvosi rendelõt, bõvül a  tûzoltóság. Az intézmények az általános leépülés ellenére folyamatosan bõvülnek, igyekeznek követni a lakosságszám növekedését. Nyilvánvalóan figyelembe kell venni a természeti értékeket. Személy szerint én sem akarok természetvédelmi területen ingatlanfejlesztést. A továbbépülés ugyanakkor természetes folyamat, ezért is cáfolom, hogy a város 25 ezer lakosnál megtelt."  (vajon a lakosok is így gondolják ? )

Úgy tűnik, hogy az összes környéki városvezető így gondolkodik. Ha a lakosok nem állítják meg, hol lesz ennek a vége ? Az itt élők vajon ezt akarják ? 2017. nyarán a budakalászi utcai fórumon Hadházy Sándor országgyűlési képviselő meg is jegyezte: tulajdonképpen ezek a városvezetők kiket képviselnek: az itt élőket, vagy a betelepülőket ? 

Egy szakmai fórumban, majd onnan tovább kattintva, egy közlekedési magazin oldalán hasznos információkat és képeket találtunk az M0-s körgyűrű északi szektora - Budakalász és a 10-es út között vezető szakasza - kapcsán. 
(a fenti kép azt mutatja, ahol az M0-ás körgyűrű útvonala, Budakalász mellett a völgyhídról alagútba hajt)

"A főváros körüli autóút gondolatát először 1942-ben dr. Vásárhelyi Boldizsár, a budapesti Műegyetem professzora vázolta fel a „magyar automobil utak hálózatáról” szóló munkájában. Több évtizedet kellett várni az M0 megvalósulására, de a déli és keleti szektorok, valamint az északi szektor első fele terveink alapján (az M3 és a 11. sz. főút között) napjainkra már megépült, a Dunán már átkeltünk.
Tervezési szempontból igazi mérnöki kihívást jelentő szakasz az M0 északi szektor 11. és 10. sz. főutak közötti, lényegében hegyvidéki környezetben haladó 7,6 km hosszú szakasza, melynek engedélyezési tervei most készülnek.
Az építtető NIF Zrt. megbízásából a terveket az Unitef–Uvaterv–Főmterv Konzorcium készíti. Főtervezője Kőrösi Gábor Széchenyi-díjas okl. építőmérnök.

Az autóút tervezési sebessége – tekintettel a domborzati adottságokra – 90 km/h. A pálya 2 × 2 forgalmi sávval épül, a forgalmi sávok szélessége 3,50 m, az üzemi sáv szélessége 2,50 m.
A szakasz sajátossága, hogy több mint kétharmada alagútban vezet (1. ábra).Lényegében csak a három csomópont területe van a felszínen: a budakalászi, az ürömi és a solymári. Az alagutak miatt az útpálya alapvetően betonburkolattal épül, csak a Megyeri híd és az első alagút közötti, nagyrészt völgyhídon vezető pályaszakasz épül majd aszfalt pályaszerkezettel.



A Kő-hegy, a Pilisborosjenői-árok és a Köves-bérc alatt vezető nyomvonalon két alagútpár létesül, járatonként két-két forgalmi sávval. Felelős tervezője Grabarits József okl. építőmérnök, Unitef.
Az alagutak tervezett hossza 2030 m („A” jelű) és 3345 m („B” je­lű). A járatok közötti tengelytávolság 24–30 m. Az alagutak tervezése részletes geológiai és geotechnikai feltárással indult. Az alagutakat magába foglaló földtani közeg felderítése pontszerűen végrehajtott hagyományos fúrásos eljárással, illetve az azt kiegészítő szerteágazó, az alagutak nyomvonalával érintett területet lefedő geofizikai vizsgálati módszerekkel történt. A két alagút környezetében összesen 27 db folyamatos mintavételű, 35–90 m mélységű feltáró furat, valamint 24 db furatban mélyfúrásos geofizikai vizsgálat készült. Ezenfelül a részletes geofizikai vizsgálati program keretében geoelektromos, elektromágneses és geoszeizmikus méréseket végeztek.


A teljes tervezési projektben összesen 16 új híd tervét készítette el a konzorcium. A tervezett alagutak előtt és után egyaránt nagy magasságot áthidaló és/vagy hosszú völgyhidak tervezése volt szükséges. A szakasz kezdeténél épülő völgyhidat az Unitef ’83 Zrt. tervezte, felelős tervezője Baranovszky Ádám okl. építőmérnök. A műtárgy a Megyeri hídról – átívelve a Barát-patak, a 11. sz. főút és a HÉV felett – az „A” jelű alagútba vezeti az útgyűrű forgalmát Budakalász térségében.
A hídon döntött síkú zajárnyékoló falak, közvilágítás, portáltáblák, továbbá az alagút biztonságos üzemeltetéséhez szükséges optikai magassági kapu, valamint változtatható jelzésképű táblák is lesznek. Az alagút tájolása miatt a bal pályán a napfény elvakító hatása elleni árnyékolószerkezetek is épülnek (3. ábra). A szerkezet pályaszintje a legmagasabb pillérnél 30 m-rel a rendezett terepszint felett halad.

A folytatás

Nemcsak a konkrét útszakasz műszaki kialakításának a megtervezése jelentős kihívás, hanem az M0 útgyűrű ütemezett meg­valósításának az érintett önkormányzatokkal történő elfogadta­tása is. Ez felelősségteljes hozzáértést kíván a beruházási folyamat minden szereplőjétől annak érdekében, hogy a Budapest körüli gyűrű betölthesse összetett feladatát: egyidejűleg a tranzitforgalom lebonyolítását, továbbá az érintett agglomeráció és a főváros kapcsolatának biztosítását.
A tervezés és előkészítés nem áll meg a 10. sz. főútnál. Folyik a Budapest körüli útgyűrűt bezáró, azt teljessé tevő nyugati szektor tanulmánytervi nyomvonalainak vizsgálata. A dombor­zati, táj­védelmi és beépítési adottságok miatt a pálya itt is leginkább alagutakban képzelhető el."

Forrás:
http://www.innoteka.hu/cikk/m0_hegyben_volgyon_at.1580.html

Manapság mind nagyobb probléma az agglomeráció közlekedése, mind több településen fogalmazódik meg, hogy megtelt és véget kellene vetni a további parcellázásoknak, lakópark építéseknek, hiszen abból ered a túlzott gépjárműforgalom. Az itt élők aggódva szemlélik a folyamatot, mert nem kívánják az ezzel járó még nagyobb zsúfoltságot. A Budakalászon 2017. augusztusában tartott utcai lakossági fórumon, beszédében Hadházy Sándor, országgyűlési képviselő el is mondta, hogy károsnak tartja ezt a folyamatot és felhívta a városvezetés figyelmét a felelőségükre a kérdésben. 

Pomázon 2017. év során került aktualizálásra a város Településszerkezeti Terve, Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve. Ezen a linken elérhető dokumentum 132-133. oldalán az szerepel, hogy a szakértők számításai szerint 2025-re kb. 19500-ra nőhet Pomáz lakossága ( a jelenlegi 17765-ről) és jelzik, hogy ehhez közmű- és közintézményi területen is komoly mennyiségi fejlesztésre lesz szükség. Pomázi lakosok már hosszú évek óta várnak rá, hogy kerékpárút épüljön számukra, ezzel is segítve, hogy közeli célponthoz tartva ne kelljen autóba ülniük.


A 115-116. oldalon a lakásszám várható emelkedéséről írnak és olvashatjuk megdöbbentően:
"a fenti lakásszám összesítési táblázatban nem is annyira a tervezett újonnan kialakított, vagy funkcióváltó területek lakásszám értéke a jelentős, hanem a meglévő, megmaradó beépített és beépítésre kijelölt területek potenciális lakásszám tartaléka. Ez a tartalék a 2011-es 5.973 db lakás helyett kedvezőtlen esetben, elvben további több mint kétszeres, összességében közel 12.500 lakás kialakítását is lehetővé tenné jelenleg már hatályosan átsorolt területeken."

Ez azt jelenti, hogy nem zárható ki, hogy - akár különböző gazdasági érdekek miatt, vagy bármely okból - a mindenkori városvezetés döntéseinek következtében Pomáz lakossága megtöbbszöröződjön! Vajon Pomáz lakossága mit szól ehhez?
A lakás- és gépjárműállomány növekedése természetesen egyenes úton vezet a közutakon tapasztalható még nagyobb dugókhoz......

Eközben pedig Budakalász és Pomáz is saját városfejlesztési stratégiájában arról álmodozik, hogy nyugodt kisváros, élhető város, stb...marad, ám érdekesmód, amikor operatív szinten a döntésekre sor kerül, mégis újabb építkezéseknek, azáltal pedig a gépjárműforgalom további növekedésének engednek teret.

További hasonló, érdekes írásokért ajánljuk facebook oldalunkat (Zöld vagy Zaj ?) , 
honlapunkat ( http://zoldvagyzaj.hu/ ) , youtube csatornánkon pedig hamarosan, elsőként az október 18-i lakossági fórum videóival jelentkezünk, amely a budakalászi északi elkerülő útról, az általa jelentett veszélyekről, előnyökről, hátrányokról szólt, illetve az M0-ás körgyűrű északi szaktorának megépülése és előnyei is szóba kerültek.

A lakosok összefogása által szervezett 2017. június végi utcai fórumról a lenti írásunk jelent meg a Budakalászi Hírmondó júliusi számában. A beszámoló természetesen terjedelmi korlátok miatt sem tér ki minden részletre. Álljon itt néhány tény a találkozóval kapcsolatban és egypár kiemelendő elem az elhangzottakból, míg a fórum hivatalos összefoglalója lentebb görgetve olvasható:

• Ami a hangulatot illeti, várakozásteljes és kissé feszült volt. Érezhetően voltak olyan pontok, amelyek elégedetlenséget engedtek sejtetni a várost érintő döntések meghozatala és publicitása kapcsán
• nagy tetszést váltott ki a hallgatóságból a térség országgyűlési képviselője által megfogalmazott kijelentés, mely szerint fontosnak tartja a Dunakanyar fenntartható fejlődését, ami szerinte sem egyenlő a lakosok számának és a beépített területek nagyságának növelésével
• ugyancsak taps kísérte azt a szervezők által megfogalmazott konkrét kérést, hogy a város lakossága ezentúl részletes tájékoztatást kapjon az elkerülő úttal kapcsolatos fejleményekről (is)
• Egyértelmű követelményként merült fel a környező települések által Budakalász közvetlen közelében tervezett beruházások kapcsán, hogy a város vezetése az eddigieknél sokkal határozottabban lépjen fel Budakalász érdekeinek figyelembe vétele érdekében és erről is kapjon a lakosság tájékoztatást (például hol tervezi Pomáz új ipari park, Szentendre pedig elkerülő út építését Budakalász közvetlen határában!)
• örömmel láttuk, hogy Pomázról is érkeztek érdeklődők, akik pozitívan álltak a települések „együtt-gondolkodásához” és jelezték hogy ők sem támogatják az elkerülőutat, mert  osztják azt a véleményt, hogy egy új út megjelenése mindig forgalmat vonz, így hozzájárulhatna a környék forgalmának növekedéshez.

Az esemény eredményeként megfogalmazásra került egy közös cél: a térség minden településének az a közös érdeke, hogy minél hamarabb megépüljön az M0 folytatása, erre kell akár a meglévő forrásokat is átcsoportosítani. A körgyűrű továbbépítése után újra meg kell vizsgálni a kialakuló forgalmi helyzet alapján szükséges további fejlesztéseket. 
Friss hír: július közepén tudomásunkra jutott, hogy az M0 körgyűrű 11-es és 10-es út közötti szakaszának nyomvonalát 2 km-es részen picit módosítják, emiatt aktualizálták az engedélyesi tervet, amely dokumentumba nézve hasznos, friss forgalomelőrejelzési adatokat találtunk. Kiderült, hogy önmagában az M0-ás körgyűrű folytatása - a számítások szerint - jelentősen javítja majd Pomáz forgalmi terhelését,  így megerősíti, hogy felül kell vizsgálni a budakalászi / pomázi elkerülőút szükségességét. 

Közös célként került még megfogalmazásra, hogy az eddigieknél sokkal több erőfeszítést kell tenni a térség tömegközlekedési helyzetének fejlesztése érdekében. 

A fórum hivatalos összefoglalója elolvasható alább, lentebb görgetve pedig írtunk pár sort az elmúlt hetek egyéb fontos egyeztetéseiről is.
Az utcai fórum folytatásaként a budakalászi északi elkerülőút témájáról szóló lakossági fórumot tervezünk szeptemberre. Ennek meg is kezdtük az előkészítését, szervezését.

Az utcai fórumról a Hírmondóban megjelent írás: 
(a bejegyzés folytatódik a kép alatt)

Zajlanak közben háttér-megbeszélések is: 

Összetartó lakossági csapatunk képviselői viszik előre az üggyel kapcsolatos háttér-megbeszéléseket is: kitartó szervezést követően jártunk az illetékes minisztériumban és a térség országgyűlési képviselőjének fogadóóráján is. A két hasznos találkozón biztató és aggodalomra is okot adó  fejlemények egyaránt kiderültek az üggyel kapcsolatban. Mindkét helyen hangsúlyoztuk, hogy olyan megoldást szorgalmazunk, amely Pomáz mellett Budakalász közlekedési helyzetét is fenntarthatóan pozitív irányban befolyásolja. 

Arról is megbizonyosodtunk, hogy városunk vezetését a továbbiakban is "ösztönöznünk" kell a párbeszéd fenntartására és Budakalász térségen belüli érdekeinek hangsúlyosabb képviseletére. 

Folyt. köv.

Pilisborosjenő honlapján találtunk rá, hogy az M0 körgyűrű 10-es és 11-es út közti, északi szektorának kis mértékű nyomvonalváltozása miatt 2017. július 27-én 10 órakor közmeghallgatást tartanak Solymáron. 

Az ezen a llinken (vagy ezen a linken ) megjelent pilisborosjenői tájékoztatás szerint az M0 északi szektorának környezetvédelmi engedélyének módosítása miatt tartják a közmeghallgatást. 
Érintett települések: Budapest III. kerület, Budakalász, Üröm, Pilisborosjenő és Solymár.

A közmeghallgatást a 314/2005 kormányrendelet 9§ alapján tartják, amely érintett része így szól:

(2) Több érintett település esetén, vagy ha az érintettek száma miatt ez indokolt, több helyszínen is tartható közmeghallgatás.
...
(6)¹⁰⁷ A környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatásra vonatkozó adatokat hirdetményi úton közzéteszi, valamint közhírré tételre megküldi az eljárásban részt vevő önkormányzatok jegyzőinek. A jegyző a közhírré tételt követő öt napon belül tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot a közlemény közhírré tételének időpontjáról és helyéről.

Mivel - az ürömi és pilisborosjenői honlappal szemben -  Budakalász honlapján és közösségi oldalán nem találtuk nyomát, az alábbi levélben kértük a városvezetést a lakosok tájékoztatására az M0 ügyében tartandó lakossági fórumról (a jogszabály szerint nem kizárt, hogy Solymáron kívül máshol nem lesz közmeghallgatás, az az egy alkalom is megfelel a jogszabálynak): 

Tisztelt Hadházy Sándor országgyűlési képviselő úr!

Tisztelt Rogán László polgármester úr!

Tisztelt Ercsényi Tiborné alpolgármester asszony!

A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya közmeghallgatást tart Solymáron az M0 gyorsforgalmi út 11-es és 10-es út közötti szakaszával kapcsolatban 2017.07.27-én. Az erről szóló hirdetmény Pilisborosjenő és Üröm tette közzé honlapján. A meghívó és a hatósági közlemény az alábbi elérhetőségről letölthető:

http://pbjhirmondo.hu/uploads/site_pbjhirmondo/pages/Hivatal/Jegyz%C5%91/2017/Felh%C3%ADv%C3%A1sok/M0%20k%C3%B6zlem%C3%A9ny.pdf

 Kérjük tisztelettel önöket, hogy a térséget, de különösen Budakalászt érintő nyilvános hatósági eljárásokról - hasonlóan több településhez - legyenek szívesek időben tájékoztatni a lakosságot a városi internetes felületén!

Az M0 autóút északi szektorának környezeti hatástanulmányát és az ahhoz tartozó átnézeti helyszínrajzot az alábbi blog bejegyzésben szereplő link segítségével tölthetik le:

http://eszaki-elkerulo.blog.hu/2017/07/19/az_m0-as_korgyuru_eszaki_szektort_2023-ig_tervezik_megepiteni_nyomvonalvaltozas_miatt_kozmeghallgata

A Kormányhivatal nemrég közzétett - és az érintett településeknek megküldött - dokumentuma szerint picit módosul az M0-ás gyorsforgalmi út északi szektor (11-es út, Budakalász és a 10-es út közti) szakaszának nyomvonala, emiatt közmeghallgatást tartanak (július 27-én, 10 órakor Solymáron).
A dokumentum szerint a módosítás által érintett települések: Budapest III. kerület, Budakalász, Üröm, Pilisborosjenő, Solymár.
Az engedélyezési tervbe pillantva nagyon hasznos információkat (forgalomról és azok budakalászi északi elkerülőútra vonatkozó hatásáról) is találtunk,  erről alább lehet olvasni, míg végül legalulra került a közmeghallgatás jogi háttere és, hogy mennyire találni meg azt az érintett települések honlapjain (kettőnél megvan, háromnál nem találtuk). 

A 314/2005 kormányrendelet 9§ szerint tartják a közmeghallgatást (valószínűleg csak Solymáron lesz ilyen ! ) 
A kormányrendelet érintett része így szól:

(2) Több érintett település esetén, vagy ha az érintettek száma miatt ez indokolt, több helyszínen is tartható közmeghallgatás.

Az M0 északi szektorának nyomvonala 2 km-es szakaszon változik, 
módosul az alagutak hossza és tengelytávolsága, az alagutak szellőzésének kialakítása, csomópontok kialakítása, valamint a tervezett zajvédő falak száma és elhelyezkedése !! 

Térkép az érintett szakaszról:
Az M0 északi szektor engedélyezési terv (323 oldal !) és a térkép is  ITT TÖLTHETŐ le. 


A Pilisborosjenő által közétett 3 oldalas dokumentum (linkje) szerint:
- 2023-ra megtörténik a forgalomba helyezés (bár a részletes dokumentumban olyan is szerepel, mely szerint legkorábban 2023-ra !) 

A 323 oldalas ( !!! ) engedélyezési tervbe pillantva rengeteg érdekességet találni, várhatóan külön bejegyzést is írunk majd róla. 

Előzetesen csak két dolgot emelünk ki:

1, Itt arról írnak, hogy a Környezetvédelmi Hatástanulmány milyen egyéb új útelemekkel számolt, illetve a friss felülvizsgálat mit vett figyelembe. 


 

2, A dokumentum mutat jelenlegi, illetve az M0 folytatása nélküli és M0 megépítése esetén várható forgalmi adatokat is, amelyek összevetése nagyon fontos tanulsággal szolgál !!! 

Jelenlegi forgalmi adatok (27. oldal): 

és mutatja, hogy mi lenne a helyzet az M0 folytatása nélkül, illetve (nekünk ez az érdekes: mi várható az M0 északi szektor megépítésével 2023-ra, illetve 2031-re):
Ami nekünk a legérdekesebb, amit már eddig is sejtettünk, illetve láttunk tavalyi közmeghallgatás-videóban:
az M0 megépítése következtében (2031-es állapotot nézve) :
- Pomáz fölső (Csobánka felőli ) részén a forgalom az M0 megépítés következtében 10000 egységről 4000-re csökken ! 
- A Dobogókői úton pedig 18000-ről 13000-re !

Épp ezért is mondtuk / javasoltuk Hadházy Sándor képviselő úrnak az általunk szervezett utcai fórumon, illetve a minisztériumban tett egyeztetésen is, hogy előbb várjuk meg az M0 megépítését és annak függvényében szülessen döntés az budakalászi / pomázi elkerülőút megépítéséről. A hivatalos dokumentum, engedélyezési terv épp ezt erősíti meg: az M0 körgyűrű / gyorsforgalmi út északi szektorának megépítése a számítások szerint jelentősen csökkenti majd Pomáz forgalmi terhelését, ami megerősíti javaslatunkat is, hogy előbb célszerű megvárni az M0 megépítését, mintsem esetlegesen feleslegesen elkölteni 7-8 Mrd Ft-ot erre az elkerülőútra.

Végül az ezt alátámasztó előrejelzések, ábrák:
a forgalmi adatok M0 folytatása nélkül (csak 2031-re volt ilyen ábra, 2023-ra nem),
illetve alatta az M0 folytatása esetén előálló forgalmi adatok:  KÉK nyíllal jelöltem azt, ahol jól látni, hogy csökkenni fog a Csobánka felől (illetve más irányból) Pomázon áthaladó forgalom. 

M0 megépítésével a (tervezett 2023-as forgalomba helyezést követően) 2031-es adatok: 

Ezeket figyelembe véve kell folytatni a települések közt, illetve a minisztériummal a tárgyalásokat ! 

A dokumentum áttanulmányozása után e témában újabb bejegyzéssel jelentkezünk.... 


A közmeghallgatás jogi előírása: 

A 314/2005 kormányrendelet 9§ szerint tartják a közmeghallgatást.
A kormányrendelet érintett része így szól:

9. §¹⁰⁴ (1)¹⁰⁵ A környezetvédelmi hatóság közmeghallgatást tart, kivéve, ha a tevékenység katonai titokvédelem alá esik, vagy ha a kérelmet benyújtását követően elutasította. A titkos katonai tevékenység környezeti hatásairól a környezetvédelmi hatóság a telepítés helye szerinti és az érintett települési önkormányzat jegyzőjét tájékoztatja.

(2) Több érintett település esetén, vagy ha az érintettek száma miatt ez indokolt, több helyszínen is tartható közmeghallgatás.

(4) A környezetvédelmi hatóság értesíti a közmeghallgatásról az ügyben érdekelt szakhatóságokat és az érintett önkormányzatokat, a környezethasználót, továbbá a környezetvédelmi érdekek képviseletére alakult egyesületet, és más társadalmi szervezeteket, ha az eljárásban való részvételi szándékukat bejelentették és ügyféli minőségüket a környezetvédelmi hatóság számára igazolták.

(6)¹⁰⁷ A környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatásra vonatkozó adatokat hirdetményi úton közzéteszi, valamint közhírré tételre megküldi az eljárásban részt vevő önkormányzatok jegyzőinek. A jegyző a közhírré tételt követő öt napon belül tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot a közlemény közhírré tételének időpontjáról és helyéről.

 ...
Úgy értelmezem, nem kizárt, hogy noha 5 település érintett, mégis csak Solymáron tartanak közmeghallgatást (július 27én 10 órakor - a Polgármesteri Hivatal nagytermében) , próbáltuk felkutatni, hogy a települések közzétették-e a hirdetményt a nyomvonal módosításáról és a lakossági fórumról:
(mivel érintett település mind az öt, feltételezem, hogy emiatt az eljárásban is résztvevő, aazz közzé kell tenniük !)

- Ürömnél a legelső hír: linkje ez !
- Pilisborosjenő esetében is könnyű megtalálni az online hírmondóban (kicsit le kell görgetni): linkje ez!
- Solymárnál 10 perc kutakodással nem találtuk;
- Budakalász honlapján sem találtuk meg 10 percen belül;
- Óbuda esetében sem találni róla információt.

A napokban - mint a folyamatban résztvevő partnereket - Szentendre városa értesített minket a szabályozási tervre (ebből számunkra kiemelten fontos a szentendrei tehermentesítő út ügye) beérkezett partneri - és államigazgatási véleményekről, valamint az azokra adott szakértői válaszokról, ezeket mutatjuk most be: Pomázét, Budakalászét, az általunk 1300 aláírással küldött lakossági véleményt, valamint a válaszokat és a bejegyzés legvégén, legalul beküldött vélemények és kapott válaszok együttes értékelését.

(az áttekintő térkép mindig hasznos):


1, Budakalász városa március 21-én még azt írta, hogy a szentendrei tervek Budakalász közigazgatási területére nem gyakorolnak jelentős hatást, így nem emeltek kifogást. Ekkor már folyamatos egyeztetésben voltunk a városvezetéssel, végül az egyeztetések következtében április 4-én (4 nappal azután, hogy mi a blogban és facebookon is közzétettük az 1300 aláírót is képviselő véleményünket) Budakalász városa kifogást emelt az ellen, hogy a majdan 2*2 sávossá bővíthető szentendrei tehermentesítő út a Zrínyi utcához kb. 150 méterre tervezett, másik elkerülőút körforgalmánál fusson be az Országútba, mivel az várhatóan jelentősen visszaduzzasztaná a Budakalászról ÉK felé kivezető gépjárműforgalmat.
Forrás: államigazgatási vélemények

Képként a két vélemény:

majd pár nap múlva a kiegészítés:

Szentendre válasza:

"A kifogásolt hálózati elemek nem Szentendre közigazgatás területére esnek. A terv városi területeken kívül eső tájékoztató jellegű nyomvonalait a területrendezési terveknek megfelelően jelöltük. A csomóponti kapacitások pontos számítása, a megfelelő körforgalmi típus kiválasztása az aktuális (megvalósítás előtti) forgalmi igényeknek megfelelően, a megvalósítás előtti időszak feladata, az akkor készülő engedélyezési és kiviteli tervekben"

2, Az aláírásgyűjtőíveken szereplő kb. 1300 budakalászi lakos véleményét is tolmácsolva március 31-én elküldött véleményünket már közzétettük, ebből emelünk ki részleteket:
(forrás: blogbejegyésünk = az elküldött vélemény teljes szövege) 
szentendrei forrás: partneri kérdés-válasz táblázat

• Komoly problémaként merül fel az a tény, hogy a Szentendre településszerkezeti tervében szereplő, távlatilag 2x2 sávosra bővíthető tehermentesítő út, valamint a várakozások szerint szintén komoly forgalmú Budakalászt északról elkerülő út a jelenlegi tervek szerint egyaránt a városunk északkeleti határától mindössze 150 méterre tervezett körforgalmi csomópontba csatlakozna be. Ez a csomópont álláspontunk szerint jelentősen akadályozhatja a településünkről történő torlódásmentes kijutást, miközben Budapest felé már a jelenlegi kijáratok is forgalmi torlódások által terheltek. Megnyugtató megoldást a csomópont Szentendre Városkapu felé történő áthelyezése jelenthetne, a Szentendre határában lévő csomóponti elemek átgondolása mellett.A tervezett tehermentesítő úthálózati és csomóponti kialakítása miatt azonban nem csak Budakalász számára hátrányos. A szentendrei tehermentesítő út középtávú és távlati forgalma meghaladhatja a tervben szereplő csomópontok kapacitásait, így az út nem lesz képes betölteni szerepét, kritikus mértékű torlódás nélkül nem lesz képes elvezetni a jelentkező forgalmat, ami Szentendre városnak sem érdeke.”
• A térségben az elmúlt 10-15 évben jelentősen megváltoztak a közlekedési viszonyok, a következő évtizedekben pedig – a várható ingatlanfejlesztésekkel és a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiában is előrejelzett motorizáció növekedéssel párhuzamosan – további jelentős forgalomnövekedés várható[1].Ezek fényében indokoltnak tűnik a régióban tervezett úthálózati elemek és forgalomtechnikai megoldások felülvizsgálata hálózati szinten. Reményeink szerint egy komplex beavatkozás távlatban is biztosíthatja majd az egyenletes forgalomáramlást, ami össztársadalmi szinten egyaránt előnyös az érintett települések és lakói számára.
• mivel a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2010. december 17-i határozatában előírt környezetvédelmi hatástanulmány információnk szerint nem készült el, kérjük, hogy az aktuális forgalom-előrejelzést és az esetleges / tervezett elkerülőutak kölcsönhatását figyelembe vevő hatásvizsgálat, hatástanulmány elkészülte, illetve Pomáz – Szentendre és Budakalász közlekedési helyzetének, lehetőségeinek hálózati szintű vizsgálata előtt ne vezessék fel a tehermentesítőutat a szabályozási tervekbe.
• kérjük az Építési Törvény §7(1) fokozott figyelembe vételét, miszerint a településfejlesztés és a településrendezés célja a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása érdekében a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása, a közérdek érvényesítése az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának biztosításával, a természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása és védelme, valamint az erőforrások kíméletes és környezetbarát hasznosításának elősegítése (4. számú melléklet);
  

Szentendre válasza:  " kifogásolt útszakasz nem Szentendre területére esik,

• a csomóponti kapacitások pontos számítása, a megfelelő körforgalmi típus kiválasztása az aktuális (megvalósítás előtti) forgalmi igényeknek megfelelően, a megvalósítás előtti időszak feladata, az akkor készülő engedélyezési és kiviteli tervekben,
• Szentendre számára az is elfogadható megoldás, ha a tehermentesítő út a Dobogókői útnál véget ér, ahol a 11. sz. főúti csomópont megfelelő kapacitástartalékkal rendelkezik a 2x1 sávon érkező forgalmi terhelés befogadására és Budakalásztól is távolabb esik,
• a terv városi területen kívül eső nyomvonalait a felsőbbrendű terveknek megfelelően jelöli Szentendre terve"

Forrás: parneri vélemények és válaszok

3,  Pomáz véleménye: 

Pomáz Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága egyhangú határozattal az alábbi észrevételt tette:
„a tehermentesítő út szakaszolását (vagyis a 11. sz főútra történő kivezetés megvalósítása nélküli kivitelezését, I. ütemben csak a Rózsa utca és a Dobogókői út közötti szakasz megépítését csak abban az esetben tudja elfogadni, ha ez egyidejűleg a 11. sz főút és a Dobogókői út csomópontjának teljes rendezésével, átépítésével is együtt jár, biztosítva a Pomázra történő és az innen Budapest. felé irányuló zavartalan forgalmat.

Az I. ütem megvalósítása során annak befejezése a Dobogókői útnál és a tehermentesítő út forgalmának a Dobogókői útra történő vezetése nem elfogadható.

Forrás: Link = államigazgatási vélemények

Szentendre szakmai válasza: 

A térség forgalma szempontjából nagyon előnyös lenne a Tehermentesítő út 11. sz. főút és a Dobogókői út (1112. j. út) közötti szakaszának megépítése. Ez az útszakasz Pomáz területére esik, így javasoljuk a város településrendezési eszközeiben való megjelenítését, területigényének kiszabályozását. A 11. sz. főút és a 1112. j. út csomópontjában a kapacitásnövelés eszközeit egy tanulmányterv részletesebb vizsgálata után lehet meghatározni. Megfigyeléseink szerint jelenlegi állapotában a kereszteződésnek van még kapacitástartaléka a MOF (Mértékadó óra-forgalom) figyelembe vételével.

A három véleményezés és azokra adott válaszok együttes értékelése (általunk):

Pomáz a 11-es út közelébe tervezett gazdasági-kereskedelmi zóna miatt feltétlenül szeretné a szentendrei tehermentesítőút Budakalász városa és a lakosok által is károsnak ítélt, Dobogókői úttól délre eső szakaszának megépítését. Szentendre a Pomázi véleményre adott válaszában azt írta, hogy a térség forgalma szempontjából előnyös lenne azt a szakaszt megépíteni (azt nem említi, hogy Budakalász és forgalma miatt viszont nagyon előnytelen lenne), másfelől nekünk azt írták, hogy Szentendre számára az is elfogadható megoldás, ha a tehermentesítő út a Dobogókői útnál véget ér, ahol a 11. sz. főúti csomópont megfelelő kapacitástartalékkal rendelkezik a 2x1 sávon érkező forgalmi terhelés befogadására és Budakalásztól is távolabb esik.

Úgy érezzük, Szentendrével lehet és érdemes tárgyalni az ügyről, ebben az esetben közös álláspontot lehet képviselni a szentendrei tehermentesítő út ügyében.

Pomáz ideiglenesen, (amíg az I. ütemet követően nem folytatódik a következő ütem) tudja elfogadni a tehermentesítő út Dobogókői útnál történő befejeződését (a városkapu csomópont átépítése esetén); ez lehet a tárgyalási alap.

A békés egymás mellett élés elvét, célját mindkét fél által szem előtt tartva kell komoly egyeztetéseket folytatnia Budakalásznak Pomázzal az érintett budakalászi lakosok bevonásával (!), figyelembe véve, hogy a fejlesztések érdemben ne csökkentsék a fejlesztések által érintett szomszédos település lakosainak környezetminőségét, megőrizzék a lakófunkció kedvező feltételeit, amit egyébként Pomáz a saját lakói számára célként meg is fogalmaz. Épp ezt várjuk el, hogy eszerint tervezzék a szomszéd településeket érint fejlesztéseiket is.

 Pomáz ezt írja 2016. év végi településfejlesztési koncepciójában:
„A város mindenkori fejlesztése során törekedni kell az adottságok és lehetőségek optimális kihasználására olyan módon, hogy az ne veszélyeztesse a lakó funkció kedvező feltételei megőrzésének, javításának lehetőségét, se a települési környezetminőség és településkép javításának esélyét, se a helyi társadalom integritásának fenntarthatóságát, ugyanakkor gazdaságilag is biztosítsa Pomáz fenntartható fejlesztésének lehetőségét. A településfejlesztésben a társadalmi, a gazdasági és az ökológiai fenntarthatóság egyensúlyát, és megfelelő arányait kell biztosítani.”

Forrás: Pomáz településfejlesztési koncepció felülvizsgálata - link

A facebookon jelzett létszám legalább ötszöröse, kb. 300 fő (közte sok gyerek) részvételével került sor első utcai fórumunkra, ahol a lakók információkat, tájékoztatást és ígéreteket is hallhattak a Budakalászt északról elkerülő út ügyében. Kiderült, hogy bőven van érdeklődés a téma iránt. Köszönjük a városvezetés, valamint Hadházy Sándor, országgyűlési képviselő úr részvételét ! 
Köszönjük a lakosok támogatását, továbbra is várjuk kérdéseiket, ötleteiket, javaslataikat! (email: sztistvantelep@gmail.com ). 
Az ígéretek szerint a következő Hírmondóban leközlésre kerül egy - a két fél által közösen elfogadott - írás a fórumról.
Támogatásukra továbbra is számítunk, pár napon belül az utcai fórum értékelésével jelentkezünk ! 
Kövessék blogunkat, bátran osszák meg a hasznosnak talált bejegyzéseket ! 
Köszönjük !