Noha az alábbi kérdés és válasz még egy 2009-es interjúban hangzott el és olvasható a Szentendrei Hírek 2009. november 20-i számában (link itt), mégis tökéletes választ ad arra, miért nem tudnak megálljt parancsolni a környéki települések a további betelepüléseknek, amely egyik legfőbb hátránya a jelen közlekedési helyzete, a mind hosszabb dugók, nagyobb zaj és légszennyezés, nyüzsgés és az, hogy egyre csökken a települések élhetőnek megmaradó része. A többség azért költözött ide, hogy nyugodt településen éljen, ám a sok lakos következtében kialakuló forgalmi terhelés, zaj, stb. miatt kicsi az a hányad, aminek végül csendes is marad lakóhelye.
Íme az interjú releváns része (aki válaszol: Hidegkuti Gergely, szentendrei önkormányzati képviselő):
"Kell-e a „megtelt“ tábla?
– Mit gondol a külterületi ingatlanok belterületbe vonásáról, amely általában borzolja a „zöldek“ idegeit?
– Sokszor hallható az az érv, hogy Szentendre megtelt. Az embereknek nem tűnt fel, hogy vége van a szocializmusnak, de kapitalizmussal sem lehet keverni. Ha van egy kereslet, és azt ki lehet szolgálni, elõbb-utóbb kiszolgálják. Ha van reális igény arra, hogy az emberek a Dunakanyarba költözzenek ki, akkor mi, szentendrei képviselõk mondhatjuk, hogy a város megtelt, de ez senkit nem fog érdekelni.
Jobb esetben megtelnek azok a szentendrei területek – például az üdülõterületek –, amelyek fölött nincs kontrollunk, és egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen tudjuk az építõkkel közmûvesíttetni. A rosszabbik eset, hogy Pomáz éppen most tervez egy több ezer ingatlanos fejlesztést, és az emberek odaköltöznek. Ekkor mi elesünk az adóbevételtõl, de az ottani lakók is a mi intézményeinket – okmányirodát, orvosi rendelõt, gimnáziumot – fogják használni. A legrosszabb eset, ha például a szigetre vagy tõlünk északabbra költöznek. Ekkor minden terhelés minket ér, de kontrollunk nem lesz fölötte, és még át is megy rajtunk a forgalom. 1999- ben került elõ a lakóterület bõvítésének terve, ezalatt az öt fejlesztési terület közül egy jutott el a szabályozásig. A fennmaradó területeken el fog telni még legalább 4-6 év, de inkább több, mire megjelennek a lakóházak. Az igaz, hogy kevés az infrastruktúra, de az nem, hogy a lakóterületek fejlõdésével szemben semmi nem áll. 2006 óta rengeteg fejlesztés történt, most pedig épül az Egres és a Barackos út – gyûjtõutat a Cseresznyés út óta nem építettünk. Az Egres utcai fejlesztési területen a fejlesztésért cserébe a tulajdonosoktól nagy területet kap a város, amit nem eladni szeretnénk, hanem óvoda fog odakerülni, a Radnóti utcai területen hasonló céllal a baptistáknak adunk területet, felújítjuk, bõvítjük a szakorvosi rendelõt, bõvül a tûzoltóság. Az intézmények az általános leépülés ellenére folyamatosan bõvülnek, igyekeznek követni a lakosságszám növekedését. Nyilvánvalóan figyelembe kell venni a természeti értékeket. Személy szerint én sem akarok természetvédelmi területen ingatlanfejlesztést. A továbbépülés ugyanakkor természetes folyamat, ezért is cáfolom, hogy a város 25 ezer lakosnál megtelt." (vajon a lakosok is így gondolják ? )
Úgy tűnik, hogy az összes környéki városvezető így gondolkodik. Ha a lakosok nem állítják meg, hol lesz ennek a vége ? Az itt élők vajon ezt akarják ? 2017. nyarán a budakalászi utcai fórumon Hadházy Sándor országgyűlési képviselő meg is jegyezte: tulajdonképpen ezek a városvezetők kiket képviselnek: az itt élőket, vagy a betelepülőket ?
