Budakalász és környéki települések mindennapos gondja a megnövekedett gépkocsi forgalom és az úthálózat több pontján jelentkező torlódások. Ezt legfőképp az indokolja, hogy az elmúlt évtizedben rendkívüli módon megnövekedett agglomerációs lakosság többségének munkahelye Budapesten található és azt sokan gépkocsival kívánják elérni. Csak Budakalász lakossága csaknem harmadával nőtt az elmúlt években. A várostól északra tervezett elkerülő út több, mint tíz évvel ezelőtt elkészült tervei a mai gondokat biztosan nem tudják orvosolni. 1300 budakalászi lakos kéri a város közlekedési helyzetének és a térség úthálózatának komplex felülvizsgálatát és egységes rendszerben való kezelését annak érdekében, hogy a települések ne egymás kárára oldják meg saját közlekedési problémáikat.
Kiindulásként megállapítható, hogy a városunkat érintő kelet-nyugati forgalom elvezetését M0 autóút északi szakasza fogja megnyugtatóan biztosítani, aminek részletes tervezése a NIF Zrt. megbízásából jelenleg is folyik. A beruházás eredményeképpen jelentősen csökkenhet majd a forgalom a József Attila utca – Damjanich utca útvonalon. Az építés azonban késik, így a térség közlekedési gondjainak megoldására egy több, mint tíz évvel ezelőtt felmerült és az akkori közlekedési helyzetre és forgalom nagyságra szabott "északi elkerülő" megépítése látható közelségbe került (az M0-ás híd kapcsán írták elő az elkerülőút építését, eredendően Budakalász forgalmának tehermentesítésére). A 2016. év késő őszén tartott lakossági fórumon hidegzuhanyként érte Szentistvántelep lakosságát, hogy a településrész és egyben a város északi határát alkotó Zrínyi utcával csaknem párhuzamosan, néhol alig száz méterre a házaktól haladó út megépítésének adminisztratív előkészületei lassan lezárulnak, valamint a tervekben szereplő szentendrei tehermentesítőút további számottevő forgalmat hozna Budakalász ÉK-i végi házainak közelébe.
A telepen élők közül februárban 1300-an fejezték ki aláírásukkal azt a határozott meggyőződésüket, hogy az út tervezett formában és helyen történő megépítése nem csak a szűken vett városrész, de egész Budakalász számára is összességében egyértelműen káros következményekkel járna, hisz ezáltal mind a négy irányból jelentős forgalom haladna a város szélein, illetve megnehezíteni a városból ÉK felé történő kijutást. A vonatkozó tervek és engedélyezési dokumentáció elemzését követően az aláírások és a közlekedési és jogi szakértőkkel egyeztetett állásfoglalás és felülvizsgálati kérelem hivatalosan is átadásra került a város vezetése, valamint a szomszédos települések és az érintett kormányhivatalok illetékesei számára.
Időközben arra is fény derült, hogy nem csoda, ha a szomszédos települések nem különösebben érdekeltek az évtizedekkel ezelőtt megrajzolt útvonal felülvizsgálatában: az ő gondjaikat enyhíti egy újabb "egérút", ugyanakkor számukra nem probléma, hogy a tervekhez környezetvédelmi hatástanulmány nem készült, hogy a rendelkezésre álló nagy hely ellenére a házakhoz rendkívül közel halad az út nyomvonala, valamint az sem, hogy a tervek az akkori forgalom nagyságához igazodnak, azon alapulnak. Nehéz elképzelni ugyanakkor, hogy miként építhető meg a tervek aktualizálása nélkül egy olyan elkerülő út, amelynek tervezésekor a jelenlegi forgalom töredékével számoltak, az M0 híd és körforgalom pedig nem létezett.
A budakalászi szakemberek által elvégzett elemzések és a forgalomszámlálás eredményei alapján a következő megállapítások tehetők az elkerülő úttal kapcsolatban:
A tervezett elkerülő út az uralkodó szélirányra közel merőlegesen vezet. Ebből az irányból megszűnne talán az utolsó természet közeli kapcsolata a városnak. A házaktól 150 méterre vezetett út így "körbezárná" az egész várost, különös tekintettel arra, hogy tervei jelenleg sem zajárnyékoló falat, sem zajárnyékoló dombot, sem véderdőt nem tartalmaznak. Ugyanakkor nem várható, hogy az elkerülő jelentősen csillapítani tudná a Pomázi-Budai út forgalmát, ugyanis a Pomáz felől érkező forgalom a békásmegyeri torlódások miatt nem a 11-es, hanem a Budai utat használja (és Budakalász lakosságának jelentős emelkedése a belső forgalom nagyságát is megnövelte). A pünkösdfürdői és Hadrianus úti lámpák hangolásában jelentős változás nem várható, mert Budapest lámpával fogja meg a nagyváros felé irányuló forgalmat annak érdekében, hogy torlódás elsősorban a városhatáron kívül történjen. Az új elkerülő gyakorlati haszna lényegében a Dobogókői út kiváltása lenne, aminek forgalma nagyrészt az új kapcsolatra tevődne át, ami azt jelenti, hogy Budakalászt immár minden irányból nagy forgalmú utak vennék körül, s mindez végső soron a környező települések számára járna előnyös hatással.
A fentiek alapkán egyértelműen megállapítható, hogy városunk közlekedési helyzetét komplex módon megközelítve kiemelten fontos cél a térségi úthálózat felülvizsgálata és egységes rendszerben való kezelése úgy, hogy a települések ne egymás kárára oldják meg saját közlekedési problémáikat. Ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az elkerülő út olyan nyomvonalon épüljön meg, amely Budakalász közlekedési helyzetét nem rontja tovább. Annak érdekében, hogy a város élhető legyen, át kell gondolni, hogy miként kezeljük a helyben keletkező és átmenő forgalmat annak érdekében, hogy az a helyi lakosok életminőségét kedvezően befolyásolja.
A szakemberek konkrét megoldási javaslatairól, a forgalomszámlálás eredményeiből levonható következtetésekről, csakúgy, mint a környező települések által Budakalász közvetlen közelébe tervezett további fejlesztésekkel kapcsolatos várható problémákról (és azok megelőzésének érdekében szükséges erőfeszítésekről) a következő írásunkban igyekszünk majd tájékoztatást adni.
